(Székesfehérvár, Kossuth utca 12.)

Az 1905-ben épült szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás műemlékfürdőt gondos rekonstrukciót követően 2010. tavaszán adták át a nagyközönségnek.

(Székesfehérvár, Máriavölgy 54.)

A város legkülönlegesebb építménye, igazi kuriózum. A vár építészeti érdekessége, hogy alapanyaga beton. A 20. századi lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása, melyet 36 éven keresztül épített feleségének örök szerelmük jelképeként.

(Székesfehérvár, Oskola u. 2-4.)

A XVII. századi barokk-rokokó stílusú épület valójában három különálló ház, amelyek az évszázadok során épültek össze egy házzá. Ma a házasságkötő terem is az épületben található.

(Székesfehérvár, Fő utca 10.)

A Zichy-háznak is nevezett székesfehérvári klasszicista palotát gróf Schmidegg Pál császári és királyi kamarás építette 1820-as évek elején. Az 1870-es évek elejétől Magyar Király Szálló néven működik. Első sikeres rendezvénye az 1874. augusztus 22-én a városi színház megnyitó előadása után rendezett díszvacsora volt.

(Székesfehérvár, Szent István tér 9.)

Az 1807-1812 között épült klasszicista stílusú Megyeháza homlokzati terveit Pollack Mihály készítette. Építésénél felhasználták a középkori várfal déli bástyájának köveit. Emeletén lovagterem található egykori uralkodóink arcmásával.

(Székesfehérvár, Kossuth utca 15.)

Az egyemeletes székesfehérvári lakóház - volt Pelikán fogadó - barokk stílusban épült 1756-ban. Az épület udvari részén emelkedett a színházterem, amelyben vendégszerepelt Petőfi Sándor is.

(Székesfehérvár, Városház tér 5.)

A palota az egykori koronázó templom, a Szűz Mária Prépostsági templom köveiből épült. Az építkezés több mint húsz esztendeig tartott, így az alapvetően barokk épületen megjelentek a copf stílusú díszítőelemek is.

(Székesfehérvár, Városház tér 1.)

Az épület jobb oldali szárnyát az 1698. évi telekkönyv már városházaként tartja nyilván. A városban látható három Aba-Novák Vilmos által készített monumentális alkotás egyikét őrzi.

(Székesfehérvár, Fő utca 8.)

A patinás épület emeleti társalgójában, ahol egykor még Laborfalvy Róza mondott köszönő beszédet, Áron Nagy Lajos fehérvári Munkácsy-díjas festőművész nagyméretű pannója látható Vörösmarty Csongor és Tündéjének egy jelenetével.